Szolgád vagyok, vagy leszek inkább a rabod
nyüszítő kutyád, ha azt akarod
vadul tomboló szilaj mén,
horkanó, bömbölő zuhatag
mely átbukik a szikla peremén

Igen rabod, rabszolgád vagyok
mindent neked adok,
helyetted halok meg a világvégén
taps és zene leszek, szerelmünk koncertjén

Te csoda, te földi tünemény, Nőm!
Istennőm!
tiszta hajnali harmat a mezőn,
illatos ibolya, bódító vadrózsa.
tested minden zeg-zugát szeretem
Ne kínozz hát, add magad,
add magad oda!

Szeretem szemed sós könnyét
ragyogó fogad, hamvas szád nedűjét,
tested rózsakertjét, benne az örömkutat
Nyisd ki hát a vágyak kapuját
ekém, s szám,hadd találjon rád.

Nőm!
A szolgád vagyok, örökre a rabod.
Kérlek,…esedezve kérlek,
tárd ki gyöngyöző rózsád, tárd ki hát
Kinevetem érte a halált,
csak hadd ízleljem,
hadd érezzem mámorító illatát!

Foto: